A Lányka és a Pápa

Michał Walczak – Jámbor József
A lányka és a pápa…

– szinopszis –

A SZERZŐRŐL:
Michał Walczak 1979-ben született, a varsói Színházi Akadémián rendezést tanult.
Darabjainak állandóan visszatérő témája a nemek csatája, annak minden kegyetlenségével és
félreértéseken alapuló humorával együtt. Jelenleg őt tekintik generációja legtermékenyebb
drámaírójának. Darabjai: Utazás a szoba közepére (2002), Az első alkalom (2006)
Másnaposság (2010) Isteni románc (2012)
A lányka és a pápa c. legújabb darabja (2016) egy művészházaspár (a férfi sorozatíró, a nő
állástalan színésznő) és testet öltött alkotásaik őrlődésén keresztül keresi a választ a kérdésre:
Megemelhető-e ez a tragikusan földhözragadt 21. század, megemelhető-e az életünk,
megemelhető-e az élet?

A DARABRÓL:
Az idősödő sorozatíró lakást vásárol, hogy összeköltözzön a pályakezdő színésznővel, akit
nem válogatott be a sorozatába, de aki tőle terhes (a férfi legalábbis így tudja). Az új lakáshoz
meglehetősen olcsón jut hozzá, mint hamarosan kiderül azért, mert korábban bordélyházként
működött.
Több gyanús utalásból, majd egy előkerülő félkész regényből kiderül: a hely már korábban
sem volt ismeretlen a férfi előtt. Egy régi szerelmi történet is előkerül, ám nem tudni, a
valóság ihlette-e, vagy teljes egészében az alkotói képzelet. Egy dolog bizonyos: a
kapcsolatuk újragondolásra, megváltásra vár. Önmaguk által. Külső segítség által. Akár a
„Pápa” által.
A darabban szereplő „Pápa” enigmatikus figura, sajátos keveréke a keresztény egyházi
legfőbb méltóságnak és egy utcán élő hajléktalannak. A pár élete és annak irodalmi reflexiói
két külön dimenziót képeznek – de a férfi által írt sorozatba egyre-másra beszivárognak a
párjával átélt mindennapok, annak konfliktusai, motívumai, elemei.

Ezen túl pedig titokban írt – és a nő által később leleplezett – regényének egzaltált nőalakja,
Lujza, és szerelme, a titokzatos „Férfi” (többé-kevésbé a férfi alteregója) is megjelennek.

A lakás, ahová a pár beköltözik és ahová a gyermeküket várják az első pillanatokban
betlehemi jászollá, a férfi és a nő a Szent Családdá válik, később viszont – mikor kiderül,
hogy a lakás helyén egykor bordélyház állt – lelakott lakótelepi panellakássá egy lelketlen
fővárosban. Ebből a lelki, morális labirintusból kell kijutniuk a főszereplőknek, hogy
Józsefként és Máriaként ismét rátaláljanak az Új Betlehemre.